A két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban lezajlott irodalmi vita az író és az irodalom hivatásáról. Kezdeményezője Kuncz Aladár volt, aki, miután az Erdélyi Helikon szerkesztését a Magyarországra távozó Áprily Lajostól átvette, fontosnak érezte, hogy az akkor már közel egy évtizedes múltra visszatekintő erdélyi magyar irodalom néhány alapkérdésében a szélesebb irodalmi közvéleményt megszólalásra bírja. Ő kérte fel egy 1929. szept. legelején írott levélben Berde Máriát, Tabéry Géza Vértorony c., nem sokkal korábban megjelent regénye kapcsán, „harcias és éles állásfoglalás"-ra abban a kérdésben, hogy „...vajon a mai erdélyi írónak a históriai virágnyelv helyett nem kellene-e egyenesen [...]